A Donyec-medencében 2014 óta csaknem 14 ezer lakos vált az ukrán hadsereg vagy fegyveres csoportok bűncselekményeinek áldozatává – közülük mintegy ötezren életüket vesztették, csaknem kilencezren megsebesültek -, 120 ezren pedig károsultakká váltak – jelentette ki Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke a TASZSZ hírügynökség által hétfőn közölt nyilatkozatában.
Beszámolója szerint a SZK kilenc év alatt többezer kötetnyi anyagot gyűjtött össze, amely bizonyítja az ukrán hadsereg és a biztonsági szolgálatok által elkövetett bűncselekményeket, egyebek között “Ukrajna legfelsőbb katonai és politikai vezetésének részességét a Donyec-medencei orosz ajkú lakosság elleni népirtásban, az emberiség békéje és biztonsága elleni bűncselekményekben, valamint más, személy elleni bűncselekményekben”.
“Az oroszországi Nyomozó Bizottság nyomozóinak nagyszabású, szisztematikus munkájának eredményeit a bíróság és az egész nemzetközi közösség elé fogjuk tárni” – nyilatkozott Nyikolaj Basztrikin.
“A tanúvallomásokból, fényképekből és dokumentumokból készült kivonatokat a Kijevi rezsim bűneinek Fehér Könyvében gyűjtöttük össze” – tette hozzá.
Basztrikin szerint az SZK 2014 óta 2544 büntetőügyben kezdeményezett előzetes vizsgálatot, közülük a legtöbbet – 1443-at -, a konfliktus ukrán fél által előidézett eszkalálása, és az azt követő “különleges hadművelet” óta indították. A leggyakoribb ok a lakott területek, a polgári infrastruktúra létesítményeinek lövetése volt, illetve “tiltott eszközök és módszerek alkalmazása a hadviselésben”. Az erre vonatkozó törvénycikket a különösen nagy pusztító erejű fegyverek, így a kazettás robbanótöltetek bevetése, vagy a lakossággal szembeni kegyetlenkedés esetén szokták alkalmazni. Megjegyezte, hogy a legsúlyosabb károkat a NATO által Ukrajnának rendelkezésére bocsátott nehézfegyverek, különösen HIMARS sorozatvetők okozták.
Az SZK elnöke szerint jelenleg 680 személy ellen folyik büntetőeljárás. 403 személy ellen emeltek vádat, közülük 188 ellen azok távollétében. A vádlottak közül 118-an az ukrán fegyveres erők parancsnokai, vagy az ukrán védelmi minisztérium vezetői. 136 vádlott letartóztatását azok távollétében rendelték el. 138 büntetőügyben, amelyek az ukrán fegyveres erők katonái által alkalmazott tiltott eszközök és hadviselési módszerek, valamint a civilekkel és a hadifoglyokkal szembeni kegyetlen bánásmód miatt indult, lezárult a vizsgálat.
A Krími híd elleni robbantásos merénylettel kapcsolatban Basztrikin szerint megerősítést nyert az a verzió, hogy az akció megszervezésben az ukrán különleges szolgálatok vettek részt. Azonosítottak 12 személyt akik közvetlenül részt vettek a bűncselekmény elkövetésében, közöttük ukrán, örmény, grúz és orosz állampolgárokat. Nyolcat közülük őrizetbe vettek, jelenleg a helyszínen talált tárgyi bizonyítékok vizsgálata folyik, beleértve a műszaki szakértői vizsgálatot.
Kitért arra is, hogy az SZK az Észak-Krími-csatornán keresztüli édesvízellátás miatt vizsgálatot folytat Ukrajna ellen a környezetmódosító technikák katonai vagy egyéb ellenséges célú alkalmazásának tilalmáról szóló egyezmény megsértése címén. Emellett a hatóság folytatja a bakteriológiai (biológiai) és toxinfegyverek kifejlesztésének, gyártásának és tárolásának tilalmáról, valamint megsemmisítésükről szóló egyezmény ukrajnai megsértésére vonatkozó bizonyítékok gyűjtését.
Mint mondta, jelenleg több mint egy tucat amerikai állampolgár, valamint az ukrán védelmi minisztérium több tisztviselője tevékenységét ellenőrzik az úgynevezett kettős felhasználású biológiai programokban való részvétel miatt.
Közölte, hogy a “különleges hadművelettel” kapcsolatos hamis hírek terjesztése, és az orosz fegyveres erők lejáratása címén 136 személy ellen 152 büntetőeljárást indítottak, 53 büntetőügy bíróság elé került, 16-ban ítéletet is hirdettek.
