Az idén emelkedhet a külkereskedelem többlete a beruházások élénkülésével, de továbbra is bizonytalanságot jelent a koronavírus-járvány alakulása, valamint a külpiacok helyzete az MTI-nek nyilatkozó makrogazdasági elemzők szerint, akik a külkereskedelmi termékforgalom legfrissebb adatait kommentálták pénteken.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken azt közölte, hogy májusban 97 millió euró volt a külkereskedelmi termékforgalom többlete, az export 9,397 milliárd eurót, az import értéke 9,3 milliárd eurót tett ki az első becslés szerint. Májusban az export és az import euróban számított értéke egyaránt 38 százalékkal volt nagyobb, mint a – járvány és a korlátozó intézkedések következtében – rendkívül alacsony, egy évvel korábbi bázis. A termék-külkereskedelmi egyenleg 9,8 millió euróval javult. Áprilishoz képest a kivitel 4,4 százalékkal, a behozatal 1,9 százalékkal csökkent.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője kiemelte, hogy az alacsony bázishoz képest az export és az import euróban számított értéke is jelentősen bővült májusban, azaz a harmadik hullám nem okozott az első hullámhoz hasonló mértékű károkat a gazdaságban.
Az idei érték az export oldalon megközelítette, míg az importnál meg is haladta a 2019-es értéket, ami a gazdaság regenerálódását jelzi. Ugyanakkor megjegyezte: az import dinamikusabb növekedése azt eredményezi, hogy az egyenleg elmarad a két évvel korábbitól, nagysága a tavalyinak felel meg.
Mint írta, az export jövőbeni alakulását a külső kereslet alakulása határozza meg, amelyet a vírushelyzet alakulása befolyásol a legfontosabb partnerországoknál. A beruházások magas szintje ugyanakkor segítheti a kivitel bővülését.
A Századvég az idei évre 7,9 milliárd euró külkereskedelmi többletet vár.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint az idei év első felében tovább javulhat a külkereskedelmi aktívum, egyrészt a gyenge fogyasztás miatt viszonylag gyenge belső kereslet, másrészt a második negyedévben jelentkező bázishatások miatt. A második fél évben a beruházások és a fogyasztás várható élénkülésével már némileg csökkenhet a külkereskedelem többlete, ám az idén összességében tovább emelkedhet, így elérheti a 7 milliárd eurót a tavalyi 5,8 milliárd euró után – közölte.
Suppan Gergely szerint a kivitel kilátásai továbbra is kedvezőek, mivel egyes országokban a lakosság a szolgáltatások korlátozásából eredő “kényszermegtakarításait” árucikkek vásárlására fordítja. A német ipari vállalatok, és különösen az autógyártók exportkilátásai biztatók, amit a beszerzésimenedzser-indexek, az Ifo-index és más bizalmi indexek is alátámasztanak, azonban a chip- és más alkatrészek hiánya, az ellátási láncok szakadozása és a szűk szállítási kapacitások hátráltatják a folyamatos termelést. A járvány második és harmadik hulláma ellen meghozott korlátozó intézkedések miatt a belső kereslet visszafogottan alakult, így az import helyreállása elmaradt az exportétól.
Megjegyezte, hogy a külkereskedelmi mérleg többletének emelkedését ugyanakkor korlátozhatja a cserearányoknak az energia- és nyersanyagárak miatt várható romlása. Tavaly az áruforgalmi egyenleg többletének jelentős emelkedése mellett a szolgáltatások egyenlege meredeken romlott, így a folyó fizetési mérleg kiegyensúlyozott volt, azonban az idén már kismértékben javulhat – tette hozzá.
