A későbbi gigászi dinoszauruszok egy eddig ismeretlen, 225 millió évvel ezelőtt élt korai ősének maradványait tárták fel a régészek Brazília déli részén.
Az Universidade Federal de Santa Maria és a Sao Paulói Egyetem kutatói a késő triász korban élt faj három egyedének rendkívül jó állapotban fennmaradt, teljes csontvázát tárták fel – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A Biology Letters című folyóiratban publikált tanulmány készítői a Macrocollum itaquii tudományos nevet adták az újonnan azonosított fajnak, amelynek egyedei jóval kisebbek voltak mint későbbi gigászi leszármazottjaik.
A mindössze másfél méter magas és csaknem 90 kilogrammot nyomó Macrocollum itaquii feje olyan kicsi volt, hogy elfért volna egy ember kezében.
A növényevő, két lábon járó és nagyon hosszú nyakú dinoszaurusz akkor élt, amikor a mai Brazília területe még a Pangaea szuperkontinenshez tartozott.
A három egyed maradványait egymáshoz nagyon közel fedezték fel a kutatók. Az, hogy az állatok együtt haltak meg azt sugallja, hogy valószínűleg együtt is éltek, amiből az következik, hogy a korai dinoszauruszok társas teremtmények voltak.
A Macrocollum itaquii csontmaradványainak felfedezése révén egy újabb láncszemmel bővült a dinoszauruszok és azon belül is a sauropodomorphák – hosszú nyakú növényevő dinoszauruszok – evolúciós története.
A kutatók szerint a késő triász kor nori korszakának hajnalából származó fosszíliák nagyon ritkák, ezért a mostani eredményeket minden bizonnyal nagy érdeklőssel fogadja majd a tudományos közösség.
