A kormány minden eszközzel fellép a családok védelmében az inflációs hatásokkal szemben, különösen az élelmiszereknél – hangsúlyozta Palóc André, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szóvivője kedden az M1 aktuális csatornán a januári inflációs adatokat értékelve.
A KSH közlése szerint 2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, egy hónap alatt átlagosan 1,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak drágultak.
Kifejtette, elemzői és kormányzati előrejelzések alapján a decemberinél magasabb januári adatot vártak. Globális trend, hogy a világ vezető G20-as országok többségében gyorsul az infláció a december-januári időszakban, a szomszédos országokban is az infláció visszapattanása látható, különösen az élelmiszereknél.
Kiemelte, a tojás és a tej árának átlagosnál nagyobb emelkedése érzékenyen érint mindenkit. A fogyasztói kosár egyharmadát az élelmiszerek teszik ki, ezen belül 10-13 százalékot jelent a tejtermékek, tojás ára.
Palóc André felidézte, a nemzetgazdasági miniszter is jelezte, hogy folyamatosan figyelik az árakat. Nemrégiben a miniszter “berendelte” a legnagyobb kereskedelmi láncok képviselőit.
A szóvivő elmondta, indokolt esetben meg lehet vizsgálni az árstop bevezetésének lehetőségét is, azt kell nézni, hogy a folyamatok hogyan alakulnak.
Rámutatott arra, hogy a KSH adatai január 20-áig tartalmazzák az árakat, ugyanakkor a januári utolsó napok áraiból, illetve az online pénztárgépi, valamint az árfigyelő adatokból látszik, hogy korrigáltak az árak.
A január végi és a februári adatok alapján némi csökkenés érzékelhető, és ez optimizmusra ad okot, a fogyasztás általánosságban el kezdett emelkedni, a családok bátrabban költenek, és ez jó hír
– tette hozzá.
A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában az NGM szóvivője elmondta, elfogadhatatlan a tej és tojás termékeknél a magas infláció. A kormány a családokat az online árfigyelő rendszer további bővítésével is védi, és ha indokolttá válik, bármilyen eszközt kilátásba helyez, ha az árak nem mérséklődnek úgy, hogy az a családok számára elfogadható legyen.
A liszt árának emelkedésével kapcsolatban a szóvivő kifejtette, hogy a kevesebb kukorica termés miatt a búzát is takarmányként vásárolták fel, és ez felsrófolta a búza árát, ami beépült a további árakba.
Az energiaárak is kissé felfelé indultak, ugyanakkor jó hír, a magyar háztartások energiaköltségei a rezsicsökkentés hatására az infláció alatt emelkedtek – tette hozzá a szóvivő.