Megkezdődött a felkészülés a magyar űrstratégia végrehajtására, amelynek legfőbb célja egy magyar kutatóűrhajós felküldése az évtized közepén a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Portóban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Európai Űrügynökség (ESA) miniszteri szintű ülésén arról számolt be, hogy a kormány idén elfogadta az első nemzeti űrstratégiát a következő tíz évre vonatkozóan. Ennek keretében pedig már meg is kezdődött a magyar űrhajós kiválasztásának folyamata, a jelentkezési határidő január végén jár le.
Közölte, a misszió átfogó tudományos programba illeszkedik. Az űrhajós feladatai közé tartozik majd, hogy dozimetriai, anyagtani, űrbiológiai, gyógyszerészeti teszteket és kísérleteket végezzen. Emellett cél annak a berendezésnek a telepítése is, amelyet jelenleg fejlesztenek egy közös magyar-orosz projekt keretében az űridőjárás jobb előrejelzése érdekében.
Ezen stratégia keretében megkezdődött az előkészítése egy magyar telekommunikációs műhold Föld körüli pályára bocsátásának és a kapcsolódó földi szegmens fejlesztésének is. Magyarország ugyanis 2024-től húsz éven keresztül rendelkezik majd egy geostacionárius pályaszakasz üzemeltetési jogával, így ismét saját telekommunikációs műholdja lehet – közölte.
Elmondta, hogy a kormány pénzügyi alapot hozott létre a szektorban tevékenykedő magyar cégek támogatására. Emellett tizenhét magyar egyetem együttműködésével kidolgoztak egy, versenyképes tudást biztosító űrtudományi kiegészítő képzést.
Emlékeztetett arra, hogy Magyarország a napokban stratégiai megállapodást kötött az űrkutatási együttműködésről a francia-olasz Thales Alenia Space-szel, amelynek nyomán magyar vállalatok részt vehetnek majd a világ egyik legnagyobb műhold-flottájának működtetésében.
Kiemelte: több szempontból is különleges év volt az idei. Most volt a 75. évfordulója annak, hogy Bay Zoltán magyar fizikus sikeres európai Hold-radar kísérletet végzett. Emellett Magyarországon rendezték meg a Nemzetközi Űrhajós Szövetség 33. kongresszusát, amelyen több mint hatvan asztronauta vett részt, illetve legalább ezer magyar diák is jelen lehetett.
“Bár Magyarország egyértelműen kis ország, kommunista múltunk rendkívül kevés pozitív hatásának egyike, hogy szert tettünk bizonyos kapacitásokra az űrkutatást illetően, ezért próbálunk aktívak lenni” – fogalmazott.