Öt évvel ezelőtt megkezdődhetett a magyar felsőoktatás megújítása, amelynek köszönhetően az egyetemek szakítottak a ráerőltetett szocialista nagyvállalati működéssel – hangoztatta a kulturális és innovációs miniszter az Év Egyeteme 2025 gála díjátadó ünnepségén csütörtökön Budapesten.
Az Év Egyeteme az innovativitás kategóriájában a Szegedi Tudományegyetem lett, a családbarát működés kategóriájában a Semmelweis Egyetem, a hallgatóbarát működés kategóriájában a Debreceni Egyetem, a karitatív tettek kategóriájában a Miskolci Egyetem, a nemzetközi kapcsolatok építésének kategóriájában a Semmelweis Egyetem, a a sikeres felvételi kampányok kategóriájában a Soproni Egyetem, a kultúra- és művészetpártolás kategóriájában pedig az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem.
Miniszteri különdíjat vehetett át Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja és Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora.
Hankó Balázs közölte: a megújult magyar felsőoktatásban a legfontosabbá a verseny és a teljesítmény vált, a nemzet iránti elköteleződés, a magyar gazdaság érdeke és a fiatalok sikereinek szolgálata.
“Köszönet egyetemeink, társadalmi és gazdasági életünk meghatározó vezetőinek azért, hogy öt évvel ezelőtt a megújulás útján elindultunk”
– tette hozzá.
A miniszter hangsúlyozta, hogy mindennek nyomán egyetemeink előre törnek a nemzetközi rangsorokban. Van egyetemünk a világ legjobb egy százalékában, további három a két százalékában és 12 a legjobb öt százalékban.
Gazdaságunk számára fontos területeken jelentősen nőtt az egyetemisták száma. Erősödik a vidék, a hátrányos helyzetű térségekben is lényegesen nő a diplomások száma. Duplázódott a nemzetközi tudományos teljesítmény, többszöröződött a szabadalmi szám, fejlődik a kulturális és diákélet és dinamikusan növekszik külföldi diáklétszám – sorolta.
Ebből is látható, hogy szándékosan nem mondanak igazat azok, akik mindezt vitatják – mondta.
A magyar egyetemek közül szerte a Kárpát-medencében egyre többen állják a nemzetközi megmérettetést, úgy hogy közben nem felejtik identitásukat, keresztény kulturális és a teremtett világ rendje szerinti gyökereiket.
A továbbiakban emlékeztetett arra: a magyar egyetemi sikereknek persze nem mindenki örül, mindig is voltak, lesznek olyanok, akik a siker ellen dolgoznak.
“De ennek nem csak hogy ellentmondunk, hanem megacélozza akaratunkat és tenni akarásunkat” – fűzte hozzá Hankó Balázs.
Közlése szerint ezért indították útjára az egyetem 2030 programot, amelynek az a célja, hogy 2030-ra legyen magyar egyetem a világ legjobb száz egyeteme között és legyenek magyar egyetemek Európa top száz egyetemei között.
“Ha pedig jogtalan döntésekkel megpróbálják Magyarországot bezárni, Magyarország a Pannónia Programmal nyit a világra. Kutatóinkat a Hurizont program segítségével a világ vezető egyetemivel kapcsoljuk össze. Egyszerre hívjuk haza élvonalbeli kutatóinkat és kapcsoljuk őket össze a magyar tehetségekkel” – fogalmazott Hankó Balázs.
Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára arról szólt, hogy a magyar egyetemek legnagyobb értéke az intézmények által kivívott tisztelet.
A magyarok között a tanulásnak, a képzettségnek és a diplomának becsülete van, a magyar egyetemek magas presztízst és tisztelet vívtak ki maguknak.
Továbbá egyre nő az intézmények felelőssége, hiszen az egyetemek a kultúra, a sport, a tudomány és a közélet terepének alakítóivá váltak – közölte az államtitkár.
