Nem a vallások ellen irányul, hanem a szabadságjogokat kívánja megvédeni a radikális iszlám elleni, külföldön félreértett törvénytervezet – mondta a francia kormány szerdai ülését követően Jean Castex miniszterelnök.

A Charlie Hebdo szatirikus napilapban a Mohamed-karikatúrák újraközlése miatt a muzulmán országokban szervezett tüntetések után a kormányt a hazai baloldali ellenzék és a multikulturális társadalmú, elsősorban angolszász nyugati országok sajtója, valamint Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa is bírálta azért, hogy a törvénnyel megbélyegezhetik a muzulmánokat.
“Ez a törvénytervezet nem a vallások elleni szöveg, nem is kifejezetten a muzulmán vallás elleni” hangsúlyozta Jean Castex. “Éppen az ellentéte, a szabadság, a védelem törvénye, a vallási fundamentalizmussal szembeni emancipációs törvény” – tette hozzá.
A szekularizáció elve, amely Franciaország alapkoncepciója, “ismételt és alávaló támadások tárgya”, és ez az “aknamunka nagyon gyakran egy olyan káros ideológia eredménye, amelynek radikális iszlamizmus a neve” – fogalmazott a kormányfő.
Elmondta, hogy “a köztársaság célja megvédenie magát” olyan jelenséggel szemben, mint a “gyerekek kivétele az iskolából azért, hogy szeparatista oktatásban részesüljenek”, “a vallási hittérítési akciókat folytató sportegyesületek”, vagy “a külföldi befolyást közvetítő vallási helyek”.
Amióta a Charlie Hebdo szatirikus hetilap szeptemberben újból közölte a gúnyrajzokat, három dzsihadista merénylet történt Franciaországban. A Via Voice közvélemény-kutatóintézet szombaton közzétett felmérése szerint a franciák 88 százalékát nyugtalanítja az iszlamizmus erősödése.
Az ötven passzusból álló szövegben ugyanakkor nem szerepel sem az iszlamista szeparatizmus kifejezés, amelyet Emmanuel Macron államfő használt, amikor október 2-án tartott beszédében bemutatta a javaslatot, s a vallás és egyház szétválasztását jelentő szekularizáció fogalma sem. A törvénytervezet a “köztársaság elveinek megerősítését” célozza annak érdekében, hogy megakadályozza, hogy vallási vagy etnikai hovatartozás alapján egyes csoportok elkülönülhessenek a társadalmon belül.
Hivatalos adatok szerint jelenleg 62 ezer tanuló, az iskolásoknak kevesebb mint egy százaléka nem oktatási intézményben, hanem az otthonában tanul. Ez kétszer annyi, mint 2016-ban. Közülük mintegy ötezren vallási meggyőződésből nem járnak iskolába.
A kormány a törvényben az otthon tanulást elviekben megtiltja, de továbbra is engedélyez kivételeket, elsősorban egészségi okokból, valamint élsportolóknak és művészeknek.
A törvény lehetőséget teremt a vallási egyesületek finanszírozásának szigorúbb ellenőrzésére. A legvitatottabbakat a közelmúltban feloszlatta a kormány, és jelezte, hogy szeparatizmus gyanúja miatt több tucat mecset átvilágítását is megkezdte.
A tervezet létrehozza az internetes gyűlöletkeltés szabálysértését, és külön szankciókat vezet be a hivatalos személyek és a képviselők elleni fenyegetések, erőszak, megfélemlítés büntetésére.
A javaslat megerősíti a világnézeti semlegesség elvét minden közszolgálati dolgozó számára, így például az állami vasúttársaság, az SNCF vagy a reptéri alkalmazottaknak is, és a törvény büntetni fogja a szüzességi igazolást kiállító orvosokat, valamint megerősíti a poligámia és a kényszerházasság elleni intézkedéseket is.
A tervezet jövő év elején kerül a parlament elé.