Keresztes Zsófia Az álmok után: merek dacolni a károkkal című, 19 szoborból felépülő kiállítását mutatja be az idei Velencei Képzőművészeti Biennále magyar pavilonjában április 23. és november 27. között a magyar részvételt szervező Ludwig Múzeum.

Az idei Velencei Biennále egyik fontos témája a testek metamorfózisa lesz, és Cecilia Alemani főkurátori kiállításába is nagyon sok nőművész kapott meghívást, ráadásul ennek címe – The Milk of Dreams, azaz Álomtej – is reflektál a magyar projekt címére – mondta el a kiállítás szerdai budapesti sajtótájékoztatóján a Ludwig Múzeum Velencei Biennále Irodájának vezetője.
Boros Géza emlékeztetett arra, hogy a magyar pavilon 113 éves történetében harmadik alkalommal kap önálló bemutatkozási lehetőséget női művész.
Mint kiemelte, Az álmok után egy nagyon szubjektív nézőpontú és kifejezetten női nézőpontú kiállítás lesz.
Keresztes Zsófia fiatal, feltörekvő művész, akinek már komoly nemzetközi reputációja is van. Amit csinál, az nagyon aktuális: az identitáskeresés, a testiség különféle átalakulásai; mindez pedig most egy nagyon látványos installációban fog testet ölteni – méltatta a művészt Boros Géza, hangsúlyozva a kurátor, Zsikla Mónika szerepét is a koncepció kialakításában.
A szakember kiemelte, hogy valamennyi szobor új, a biennáléra készült alkotás, ezek elkészítése ilyen rövid idő alatt fizikailag is komoly kihívás volt.
“Bízom benne, hogy a magyar pavilon idén különösen fontos hozzájárulást ad a biennále tematikájához, és ennek megfelelően komoly figyelmet élvez majd” – közölte Boros Géza.
Keresztes Zsófia az MTI-nek elmondta, hogy a projekt kiindulópontja egy 2018-as bécsi kiállítása volt, amely részben Schopenhauer sündisznó-dilemmájára reflektált. Elsősorban az érdekelte, hogy az emberi kapcsolatok hogyan hatnak a személyiségre, ehhez kapcsolódott a sündisznó-dilemma, miszerint a sündisznók akaratlanul is megsebzik egymást, miközben egymás közelségére vágynak – idézte fel.
Zsikla Mónika hozzátette, hogy szerették volna továbbvinni ezt a koncepciót némi magyar vonatkozással gazdagítva, ekkor merült fel Szerb Antal Utas és Holdvilág című regénye, amelynek azonban nem a parafrázisát szerették volna, hanem csak egyetlen momentumát ragadták meg.
Kiemeltük azt a pillanatot, amikor a főhős fiatal házasként elindul Velencéből saját identitásának keresésére, és ehhez a ravennai mozaikok látványán keresztül kerül közelebb – jegyezte meg.
A mozaikművészet több ezer éves hagyománya a síkbeli használathoz kötődik, Keresztes Zsófia azonban most térben alkalmazta a mozaikot, tulajdonképpen megtestesült mozaikokat hozott létre – mondta el Zsikla Mónika.
A kiállítást Velence után a Ludwig Múzeum Budapesten is bemutatja 2022. december 15. és 2023. február 26. között.