Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2021-ben a korábbiaknál jóval több, mintegy 9000 szervezet ellenőrzését zárta le, míg 2020-ban 1534, 2019-ben pedig több mint 1360 szervezetnél mozdította elő a közpénzügyi helyzet javulását – közölte Domokos László, az ÁSZ elnöke évértékelésében, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-nek.

Mindezt az elmúlt időszak technológiai és módszertani fejlesztései, különösen a monitoring típusú ellenőrzések kifejlesztése teszi lehetővé, amelyekkel a számvevőszék eredményesen tudja növelni az ellenőrzött szervezetek számát, a korábbinál sokkal kevésbé terheli le azokat, és egyszerre akár több száz szervezet egyidejű vizsgálatára is képes.
Domokos László szerint mindezek hatására nemcsak az ellenőrzéssel lefedett közpénz, közvagyon nagysága nőtt, hanem a társadalom bizalma is megerősödött a közpénzt, közvagyont felhasználó szervezetek irányában, hiszen az állampolgárok tudják, a szervezetek folyamatos ellenőrzés és számonkérés, valamint értékelés alatt állnak.
A közleményben az ÁSZ elnöke elmondta, elmozdulás történt a jelen idejű ellenőrzések felé a múlt hibáinak feltárása helyett. Az adatelemzés és egyéb digitalizációs eszközök lehetőséget teremtenek arra, hogy az alkalmazásukkal, a levont következtetések és értékelések alapján tovább haladhassanak, hiszen a számvevőszéki ellenőrzések célja alapvetően nem a hibakeresés, hanem a közpénzügyek fejlesztése, valamint az eredmények fenntartásának támogatása.
Domokos László a közleményben megjegyezte, sokan a számvevőszék szemére vetik, hogy miért végez ilyen sok szabályszerűségi ellenőrzést, ahelyett, hogy a közpénzek eredményes, hatékony elköltését vizsgálná. Az ÁSZ elnöke azonban úgy látja: a közszférában nincsen eredményesség szabályszerűség nélkül.
“Az ellenőrzéseink során rendre azt tapasztaljuk, hogy ahol nincs rend, ott nincs teljesítmény sem.” – fogalmazott az ÁSZ elnöke.
Kiemelte, az alaptörvényben foglaltak szerint a közpénzt, illetve a közvagyont nemcsak szabályosan, hanem eredményesen kell felhasználni. A teljesítmény mérése elengedhetetlen, hogy a stratégiai célok megfelelően előkészítettek, illetve megalapozottak legyenek, a célkitűzések teljesítése mérhető legyen, valamint szükség esetén lehetőség legyen a korrekcióra az elvárt eredmény érdekében.
Az Állami Számvevőszék célul tűzte ki, hogy az integritás kultúrájának magyarországi elterjesztéséhez hasonlóan, egyfajta mozgalmat indít, “mértékadó divatot” teremt a teljesítménymérés fejlesztése, és erősítése érdekében a magyar közszféra szervezetei körében – mondta Domokos László az ÁSZ közleménye szerint.