Az orosz-ukrán háború februárban felforgatta az európai és a hazai földgázpiacokat – állapította meg pénteki elemzésében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH).

Kiemelték, hónap első felében a spot árak megawattóránként 80 euró  körül ingadoztak, a háború kitörése után az árak megugrottak, mivel a piaci szereplők az orosz források csökkenését árazták. A hónap végéig a gázszállításokat érintő szankciókat nem fogadtak el, így az árak kismértékben konszolidálódtak.
A közlemény szerint minden energiahordozó árát növelte az orosz kereskedelmi szállítások várt leépülése, és emiatt a globális földgáz- és kőolajkínálat szűkülése. A 2023. éves földgáztermék árát befolyásoló tényezők közül februárban a szén euróban mért ára 30,5 százalékkal, az olajé 6,2 százalékkal nőtt.
Rámutattak arra, hogy mivel egy jövőbeli potenciális forrásszűke erősebben érinti az orosz gázimportra jobban rászoruló régiót, a magyar gázpiacon februárban nagyon alacsony forgalom mellett a nyugat-európai piacokat jelentősen meghaladó feláron lehetett gázhoz jutni. A piac az orosz források szűkösségével kapcsolatos kockázatokat tartósan beárazta, a 2023-as éves termék ára megawattóránként 60 euró fölé emelkedett.
Februárban a napi átlaghőmérséklet 4,7 Celsius volt, magasabb a korábbi négy év átlagos értékénél. A 13,1 terawattóra magyar földgázfelhasználás az egy évvel korábbihoz képest 6 százalékkal csökkent. A hőmérséklet- és munkanaphatásokat figyelembe véve a havi átlagfogyasztás az előző évihez képest 3 százalékkal nőtt. A napi csúcs felhasználás elérte a 547 gigawattórát, jóval alacsonyabb volt, mint az előző évi hidegebb februárban.
Tavaly februárhoz képest idén kisebb mértékben volt szükség a tárolói készletek felhasználására, így március elején még 16 terawattóra készlet volt a hazai tárolókban. A kisebb kitárolást az tette lehetővé, hogy Szlovákia, Románia és Ausztria felől is emelkedett az importált földgáz mennyisége – közölte a MEKH.