Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt, 2018.

A Gyurcsány-korszakban elvettek a nyugdíjasoktól egy havi nyugdíjat, a mostani kormány viszont a koronavírus-járvány és a háború ellenére sem vett el “egyetlen fillért sem” az idősektől – jelentette ki a miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.

Arra a kérdésre válaszolva, megengedheti-e magának a költségvetés azt a 190 milliárd forintos összeget, amit a nyugdíjemelés tesz ki, Orbán Viktor azt mondta, nem engedheti meg magának, de ezt meg kell tenni, a kormánynak az a dolga, hogy néha ilyen lehetetlen dolgokra vállalkozzon.
Kifejtette: a költségvetést “mindig hiányra tervezik”, a különbözetet pedig el kell valahogy tüntetni, például hitelfelvétellel, amelyet aztán hosszú ideig görget az ország. Akkor leszünk majd egy “nagyon erős és boldog ország”, ha a költségvetés pluszban zár, de most nem ilyen – közölte, hozzátéve, hogy a költségvetést tönkretették valamikor a kommunista rendszerben.
Közölte, közgazdászszemmel nézve – ahogy a baloldal ezt gyakran csinálta, Bokros Lajos volt ennek a bajnoka – ezt a pénzt nem kellene odaadni az embereknek, de ezt nem lehet megtenni tisztességes munkában megőszült emberekkel.
Orbán Viktor azt mondta, szeretné, ha az ország érezne némi büszkeséget amiatt, hogy háborús időkben is képesek vagyunk arra, hogy a nyugdíjasok biztonságát fenn tudjuk tartani. Ez nem evidens, nem minden országban van így, sok helyen a nyugdíjak emelése elmaradt az inflációtól – jegyezte meg.
Emlékeztetett arra, hogy a kormány 2010-ben megállapodott a nyugdíjasokkal arról, hogy ők támogatják a nemzeti kormányt, amely megőrzi a nyugdíjak értékét. A kormány emellett visszaépítette a 13. havi nyugdíjat is, amit elvettek a nyugdíjasoktól a Gyurcsány-korszakban – tette hozzá.
A kormányfő elmondta, a novemberi nyugdíjemelés beleépül a nyugdíjba, januártól úgy állapítják meg a nyugdíjemelést, hogy ezt a megemelt összeget veszik figyelembe.
Kijelentette: az idei év az infláció letörésének, 2024 pedig a gazdasági növekedés visszaépítésének az éve lesz.
Orbán Viktor azt mondta: a “tankönyvi módszer” szerint az inflációt a jegybank a saját eszközeivel mérsékli, azonban egy idő után be kellett látni, hogy ez így nem fog menni. A jegybanknak “beletörött a bicskája” az infláció elleni küzdelembe – fogalmazott, hozzátéve, hogy erről nem a jegybank tehet, mert “neki csak bicskája van, az infláció meg fává nőtt”. Ide fejsze kell, az pedig a kormánynál van, ezért át kellett venni az infláció elleni küzdelem feladatát és felelősségét – fogalmazott.
A kormány intézkedéseit sorolva emlékeztetett: bevezették az ársapkát, a kamatstopot, a kötelező akciózást, és az online árfigyelő rendszert is. A kormány nekiállt “egy nagy fejszével”, hogy lefaragja az inflációt, és “megfogta a fülét a multiknak” az indokolatlan mértékű emelések miatt – fogalmazott.
Úgy értékelt: a világ ezeket az eszközöket nem szívesen látja, mert ahhoz szokott, hogy a jegybankok kezelik az inflációt, és azt várja, hogy a kormányok inkább legyenek óvatosak, ne pedig “akció-filmhősök”. Azonban a kormány ezt nem engedhette meg, mert energiaáraknak Magyarország van a legjobban kitéve egész Európában, ezért közvetlenül be kellett avatkozni – tette hozzá.
Kijelentette: ez a “fejszecsattogás” meghozta a várt eredményt, a kormánynak sikerülni fog elérni azt a célját, hogy 2023 legyen az infláció letörésének az éve, hiszen 10 százalék alatt lesz az infláció az év végén, jövőre pedig a jegybank érétkelése szerint 4-6 százalék körül lesz.
A kormányfő kifejtette: eközben megkezdődött a bérek emelkedésének folyamata, szeptemberben már biztosan jobban nőttek a bérek, mint az árak, és a harmadik, illetve a negyedik negyedévben a gazdasági növekedés is pozitív tartományban lesz.
Jelezte: eközben a magyar cégek jól alkalmazkodtak az energiaválság helyzetéhez, és egyre hatékonyabban termelnek, azaz az elmúlt egy évben nőtt a versenyképessége a magyar gazdaságnak.
Ez így együtt megadja az esélyt, a reményt arra, hogy 2024 a gazdasági növekedés visszaépítésének az éve lesz – hangsúlyozta.
A magyaroknak az ukrajnai háborúval kapcsolatban nem igazuk van, hanem igazuk lesz – mondta. Kijelentette azt is: a Nyugat nem végezte el a józan mérlegelést a kérdésben.
A miniszterelnök hangsúlyozta: a konfliktust el kell szigetelni. A nyugati országok ugyanakkor globalizálni kívánják azt – mutatott rá.
Orbán Viktor kijelentette: egy háborúba akkor lehet beszállni, ha meg tudod mondani, mi a célod, és milyen eszközökkel fogsz élni. Ha nem így van, a politika a végén nem tud elszámolni az emberéletekkel – emelte ki.
A kormányfő úgy fogalmazott: a legrosszabb érzése van a háborúval kapcsolatban. A frontvonalak nem változnak, mégis tízezrek halnak meg anélkül, hogy tudnánk, mikor lesz vége. Eközben egyre veszélyesebb fegyvereket vetnek be, amelyek elérhetnek minket, akik a béke oldalán állunk – mondta.
Orbán Viktor Ukrajna esetleges európai uniós csatlakozásáról szólva kijelentette: óvatos lenne ezekkel a tervekkel. Ahhoz ugyanis minden tagállamnak hozzá kell járulnia, és egyelőre nem tapasztalja a magyar parlament részéről azt a “leküzdhetetlen vágyat”, hogy két éven belül megszavazza azt.
Rámutatott: nem megkerülhető az a kérdés, hogy szabad-e megkezdeni a tárgyalást egy olyan országgal, amely területi háborúban van, így nem tudható, mekkora a területe, mennyi a népessége. Ugyanis az egész európai uniós rendszer, például a támogatások kiosztása ezen adatokra épül – mondta.