A költségvetés maradéktalanul biztosítja az ország működtetéséhez és a rezsicsökkentés átlagfogyasztásig történő fenntartásához szükséges forrásokat. A kormány a tavalyi év után idén is csökkenti a költségvetési hiány és az államadósság szintjét – erősítette meg a PM.
Február végéig az államháztartás központi alrendszere 1525,1 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 1532,6 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 58,1 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 50,6 milliárd forintos hiányt mutattak.
A nyugellátási kiadások 274,8 milliárd forinttal haladták meg az előző év azonos időszakának kiadásait, ami 27,4 százalékos növekedést jelent. A kiadásnövekedés oka egyrészt a tavaly júliusban és novemberben végrehajtott 3,9 százalékos, illetve 4,5 százalékos évközi kiegészítő nyugdíjemelés 2023-ra áthúzódó hatása, másrészt az idén januárban végrehajtott 15 százalékos nyugdíjemelés hatása, ami a 13. havi nyugdíjakra is kiterjedt.
Nyugellátásokra 1279,3 milliárd forintot, a gyógyító-megelőző ellátásra pedig 365,8 milliárd forintot fordítottak február végéig.
A kormány célja, hogy “stabilan visszatérjen a pandémiát megelőző hiány- és adósságcsökkentő pályára, amiben 2022-ben is látványos eredményt értünk el: a kitűzött hiánycélt tartottuk, az államadósságot pedig a vártnál jobban csökkentettük” – írták a gyorstájékoztatóban.
A 2023-as költségvetést módosító törvényjavaslat alapján idén a tervezett hiány a GDP 3,9 százaléka. A kormány azzal számol, hogy ha a GDP 2023-ban 1,5 százalék felett nő, akkor a többletbevételt is a hiány további csökkentésére fordítja, gyorsítva a 3 százalékos, vagy az alatti deficit elérését – erősítette meg a PM.