Különleges hangversennyel emlékezik meg legendás karmesteréről és zeneigazgatójáról, Kocsis Zoltánról a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szombaton a Müpában. A koncert programjának minden darabja utalás a muzsikus számára fontos életművekre és Kocsis Zoltán tevékenységeire.
A Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében Kocsis emlékest – In Memoriam Kocsis címmel megvalósuló koncert nyitó- és zárószáma, miközben arra emlékeztet, hogy Kocsis nagy Liszt- és Bartók-előadó volt, hangszerelői termésének gyöngyszeme – olvasható a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint írják, Rachmaninov és Debussy is a zongoraművész-dirigens szíve csücske volt; az orosz mester III. zongoraversenyét Borisz Berezovszkij orosz zongoravirtuóz tolmácsolja, aki többször együtt muzsikált magyar pályatársával.
A közleményben idézik Borisz Berezovszkijt, aki személyesen ismerte Kocsis Zoltánt. Mint mondta, találkoztak párszor, és az maradt meg benne vele kapcsolatban, hogy olyan volt, mint a tűz. Kitörő energiát sugárzott magából, még séta közben is inkább szaladt.
Borisz Berezovszkij kiemelte: Kocsis Zoltán zenéhez való rendkívüli hozzáállása és hatalmas tudása rá is nagy hatással volt. “Ezért is igen különleges számomra ez a koncert, hiszen részt vehetek egy olyan nagyszerű művész életművének felidézésében, mint amilyen Kocsis” – mondta.
Mint a koncert programjáról írják, Liszt Ünnepi indulója frappáns kezdés, hiszen az energikus mű nyitánynak is beillik, és megemlékezésre – az 1849-es Goethe-centenáriumra – született.
Szergej Rachmaninov Kocsis pályájának egyik tájékozódási pontja volt: emlékezetesen tolmácsolta a zeneszerző-pianista zongoraversenyeit. Ezek közül az 1909-ben komponált III. (d-moll) zongoraversenyt gyakran emlegetik úgy, mint a zongorairodalom egyik legnagyobb hangszeres igényű darabját.
A kifinomult színvilágú, pasztellárnyalatokban gazdag Három noktürn ismét egy meghatározó vonzalmat idéz: Claude Debussy zenéjét, amely a harmadik, Szirének tételben megszólaló női kar jóvoltából arra is alkalmat ad, hogy a koncerten ne csak a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, de a Nemzeti Énekkar is tiszteleghessen Kocsis Zoltán emléke előtt.
A műsort záró Bartók-Scherzo a fiatalkori Négy zongoradarab utolsó tételéből változott át Kocsis hangszerelői műhelyében zenekari kompozícióvá.
A hangversenyt Kovács János vezényli. “Nagy tudású, feddhetetlen szakmaiságú muzsikus, akit Kocsis Zoltán is nagyra becsült” – áll a közleményben.
